Keresés a Vacsatc weboldalon

Elérhetőségek

Országos Epidemiológiai Központ

H 1097 Budapest IX.ker. Albert Flórián út 2-6

H 1966 Bp. Pf.64

Tel: (+36-1) 476-1100

E-mail: oltasbiztonsag@oek.antsz.hu

Technikai információk

A honlapon található dokumentumok megtekintéséhez szükséges lehet
az Adobe Reader segédprogram, mely
itt tölthető le.

Az oldal megtekintéséhez ajánlott böngészők:
- Internet Explorer 7, 8
- Mozilla Firefox 3.5
- Opera 10
- Google Chrome
- Safari

Kérdések és válaszok a meningococcus betegségről

Mi a meningococcus betegség?

A meningococcus név egy baktériumfajta neve (Neisseira meningitidis). A meningococcus betegség a meningococcus baktérium által okozott súlyos fertőzés, ami az agyhártyák gennyes gyulladásától sok szerv károsodásához vezető szepszissel is járhat.  A Neisseira meningitidis baktériumnak legalább 13 szerotípusa fordul elő, melyek közül 5 (az A, B, C, Y, W-135) szerotípus okozza a megbetegedések legnagyobb hányadát. 

Hogyan terjed a betegség?

Emberről-emberre terjed, cseppfertőzéssel (pl.: köhögés, csók, közös evőeszköz). Mivel a baktérium csak pár percig él a testen kívül, így ez betegség nem olyan könnye terjed mint pl. az influenza vagy a nátha. 

A fertőződés után mennyi idővel jelentkeznek a tünetek?

A lappangási idő - átlagosan - 3-4 nap, de akár 2-10 nap is lehet. A bakteriális fertőzés okozhat vérmérgezést (szepszis), valamint az agy és gerincvelő körüli hártya gennyes gyulladását (agyhártyagyulladás). A gyógyulás érdekében fontos a betegség mielőbbi diagnosztizálása, és a megfelelő kezelés elkezdése. 

Mik a bakteriális fertőzés okozta betegség tünetei?

A leggyakoribb tünetek a magas láz, levertség, végtagfájdalom, kiütés (gombostűfejnyi bevérzések), fejfájás, tarkó kötöttség: Csecsemőknél a koponya csontosodása még nem fejeződött be, nálunk a kutacs domborodása a jellegzetes tünet, tarkókötöttség ritkábban alakul ki. Megfelelő orvosi beavatkozás nélkül sokk (keringési elégtelenség), kóma (eszméletvesztés) alakulhat ki, mely gyakran halálhoz vezet. 

Mennyire súlyos a bakteriális fertőzés okozta betegség?

A betegség nagyon súlyos. Antibiotikummal való kezelés nélkül a megbetegedett emberek 9-12%-a meghal. Valamint a betegségből felgyógyultak 20%-ának marad vissza számos maradandó károsodás, mint például halláskárosodás, agykárosodás. 

Vírus is okozhat agyhártyagyulladást (meningitis)?

Igen, a szó: „meningitis” (agyhártyagyulladás), az agyat és gerincvelőt körülvevő hártya gyulladására utal. E betegséget okozhatja vírus, vagy gomba is. A meningitis megbetegedések leggyakoribb oka vírusos fertőzés, a vírus okozta fertőzésre nincs specifikus kezelés, de rendszerint nem olyan súlyos, mint bakteriális fertőzés esetén. 

Lehet gyógyítani a baktérium okozta agyhártyagyulladást?

A bakteriális agyhártyagyulladást antibiotikummal kezelik. Nagyon fontos az időben elkezdett antibiotikus kezelés. 

Kik hajlamosak a meningococcus betegségre?

Csecsemők vagy az olyan helyre utazók ahol a meningococcus megbetegedések gyakoriak (pl. bizonyos afrikai országok, Szaúd-Arábia). Hajlamosító tényező néhány immunológiai betegség és a lép működési zavara, vagy hiánya. Bizonyos faktorok növelik a megbetegedés kockázatát: egy előző vírusfertőzés infekció, meglévő krónikus betegség, cigaretta füst (aktív- passzív dohányzás).

Egy tanulmány kimutatta, hogy a kollégiumokban, diákszállásokon élő fiatalok csoportjában nagyobb a megbetegedési kockázat, mint más társaiknál. 

Ha egy gyermeknél diagnosztizálták a betegséget, lehet bármit is tenni annak érdekében, hogy megvédjük a többi gyermeket, akik közvetlen kapcsolatba kerültek a beteggel?

 Lehetőleg a betegség diagnosztizálása után, az első 24 órában meg kell kezdeni az antibiotikus kezelést a beteggel kontaktusba került személyeknél.

Ezt ajánlott megtenni a beteggel egy háztartásban élők és a vele egy napközibe, óvodába járó gyermekek számára . Más gyermekek és felnőttek esetén (pl. akik ugyanabba az iskolába vagy temploma járnak) nem áll fenn a megbetegedés veszélye, hacsak nem voltak nagyon közeli kontaktusban a beteg személlyel (pl. csók, közös pohár használata). A teendőkről a járványügyi szakemberek gondoskodnak.

(forrás: www.vaccineinformation.org)

(fordította: Székelyhidi Dóra)

 

Kérdések és válaszok a meningococcus elleni védőoltásról

Kérdés: 17 éves leány meningococcus elleni oltását kérik a szülők. Gyermekkorában purulens meningitise volt, bakteriológiai eredmény nem szerepel a zárójelentésben. Van-e kockázata az oltásnak, ha esetleg a kórokozó N. meningitidis volt?

Válasz: Az oltás beadható. A néhány évvel ezelőtt lezajló betegség a három leggyakoribb meningitis baktérium bármelyikétől lehetett. Meningococcus esetén régebben elsősorban a B csoportú dominált. Az eddig használatos  oltóanyag  a C típus elleni alakít ki védelmet(Menjugate, Mencevac, Neisvac). 2011 május óta gyógyszertári forgalomban van a négykomponensű konjugált meningococcus vakcina (Menveo) is, mely 11-55 éves kot közöttieknek adható. Ha megegyezne a betegség okozta típussal, a vakcinában lévő törzzsel, az csak újabb antigén stimulust jelent a szervezet számára.

 

Kérdés: 16 hónapos kisdednél akut limfoid leukémiát diagnosztizáltak. Az agresszív immunoszupresszív kezelésen túl van, jelenleg gyógyszert nem kap. Tekintettel arra, hogy az utolsó oltásaihoz igen közel esett a betegsége, kialakult-e ill. megmaradt - e az MMR és pneumococcus oltás védő hatása? Kell-e valamilyen vizsgálat, meg kell-e ismételni az oltást, szükséges-e egyéb védőoltás beadása?

Válasz: Elképzelhető, hogy a kialakulóban lévő immunválaszt gátolta az immunoszupresszív kezelés. Az MMR oltás hatékonyságát szerológiai vizsgálattal lehet ellenőrizni, morbilli HAG vagy rubeola HAG titer ellenőrzésével . Ha fogékony a gyermek, és legalább 6 hónapja immunoszupresszív kezelést nem kap MMR oltóanyaggal újra oltható. Ha előzőleg nem esett át bárányhimlőn, érdemes a varicella elen is oltani (2 adagos oltási rend!) Az MMR és a varicella elleni oltás egyidőben vagy  egyhónapos időközzel adandó. A pneumococcus oltását, akár 3 hónappal a kezelés befejezése után már meg lehet ismételni. (Malignus hematológiai betegségben szenvedők hajlamosak invazív pneumococcus fertőzésre!).

 

Kérdés: Idős emberek Hib oltását miért nem javasolják?

Válasz: Az oltás védőhatásával kapcsolatosan kevés megfigyelés látott napvilágot. Elsősorban csecsemők invazív megbetegedését előzi meg. Az oltás javasolt immunhiányosoknak és lépkiirtottaknak is. Az idős kor természetes "immunológiai elöregedése” indokolja a pneumococcus elleni védelmet. Erre, 23 antigént tartalmazó  poliszacharida vakcina áll rendelkezésre, melyet 65 éves kor felett egyetlen alkalommal kell beadni.

 

Kérdés: 21 éves férfi baleset miatt részleges nephrectomián és splenectomián esett át. Mikor és milyen védőoltásokat kaphat.

Válasz: Minél hamarabb kell oltani N. meningitidis, H. influenzae és S. pneumoniae ellen. Az oltásokat egyidőben be lehet adni, különböző helyre. A konjugált oltóanyagot kell választani meningococcus ellen (négykomponensű oltóanyag 2011. májustól gyógyszertári forgalomban van), a Hib elleni oltóanyag is konjugált . A jelenleg használatos pneumococcus oltóanyag poliszaccharida vakcina, a védőhatása rövidebb, léphiányosoknak 5-10 év múlva egy újraoltás javasolt.

 

Kérdés: 2000-ben meningococcus járvány kapcsán adott meningococcus elleni oltást meg kell-e ismételni?  A+C elleni védőoltást meg kell-e ismételni 3 évente?

Válasz: Az 1999/2000 meningitis járvány során fiatal csecsemőkortól fiatal felnőtt korig adtak oltást. Kétféle oltóanyaggal történhetett az immunizáció: poliszacharida oltóanyaggal (Mencevax A+C) illetve konjugált meningococcus C oltóanyaggal. A poliszacharida vakcina 3-5 éves védettséget biztosít, a konjugált oltóanyag által nyújtott védettség sem hosszabb, de előnye, hogy 2 éves kor alatti gyermeknél is hatékony. A jelenlegi járványügyi helyzetben  rutinszerű újraoltás nem indokolt. 2010 október és 2011 április között megemelkedett a meningococcus okozta súlyos fertőzések száma. Az utóbbi években  évente 10 körüli a N. meningitidis előfordulása. A leginkább érintett korcsoport  a 12-26 év közöttiek voltak. Ebben a korosztályban a N. meningitidis hordozása magasabb, életmódjuk (zsúfolt szórakozóhelyek, kollégiumi szállás, csókolódzás, dohányzás) is fokozott kockázatot jelent számukra. A 12-26 év kor közöttieknek  indokolt a meningococcus elleni védelem.

Az járványos területre utazóknak (Afrika Sub-saharai országai, India északi része, D-Amerika egyes országai, Szaúdi-Arábia) és nemzetközi táborok részvevőinek is hasonló az ajánlás. Többféle oltóanyag áll rendelkezésre, számukra a többkomponensű oltóanyag nyújt szélesebb körű védettséget.

 

Kérdés:  Konjugált meningococcus oltóanyagot kapott egy 6 éves gyermek. A szülők aggódnak, hogy így  meningococcus A ellen nincs védelme. Szükséges –e meningococcus ACW-135,Y oltóanyaggal is oltani.

Válasz: Nem szükséges: A Magyarországon észlelt meningococcus fertőzéseket elsősorban a C és a B csoportú baktérium okozza. Jelentősége tehát nincs annak, hogy A csoport ellen is oltva legyen. Külföldi utazás során (l. előző válaszban felsorolt területek) szükséges lehet az oltás.

 

Kérdés: Varicella elleni oltás után mennyi idővel adható a meningococcus elleni oltás? Az hallottam, hogy a varicella elleni oltás után egy hónapig nem szabad oltani, mert az immunválasz nem alakul ki.

Válasz: A varicella és más élő vírust tartalmazó oltóanyagnál is érvényes, hogy nem élő oltóanyagok (pl. meningococcus) bármilyen időközzel adhatók, minden esetben jó immunválaszt alakul ki. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy oltási betegség (mumpsz, rubeola, kanyaró, varicella) is előfordulhat a 10.-21. napon. Ebbe “beleoltani” azért nem szerencsés, mert esetleg oltási szövődménynek vélhetjük az éppen észlelt oltási betegséget.

Kérdés: Egy évre Amerikába megy tanulni egy 17 éves diák. Kell-e meningococcus ellen oltani, és ha igen, mivel?

Válasz: Igen. Az Egyesült Államokban - a rizikócsoporton kívül - kollégiumi diákoknak is javasolják az oltást.Jelenleg a négykomponensű poliszacharida vakcinán kivül , a négykomponensű konjugált vakcina is rendelkezésre áll.

 

Kérdés: Milyen gyakran kell adni pneumococcus elleni védőoltást rizikócsoportúaknak?

Válasz: Az ismétlő oltás gyakorisága az indikációtól függ. A gyermekek 2 hónapos kortól 5 éves korig kapnak oltást konjugált pneumococcus vakcinával. A későbbi korban csak „rizikó” csoportúak oltandók: léphiányosak, immunhiányosak, belsőfül műtéten átesettek, asthmásak, krónikus betegek (anyagcsere-, vese-, tüdő-, szívbetegek), dohányosok. Általában egy oltás elegendő, immunhiányosoknál szakember dönti el az újraoltás szükségességét. 65 éve felett – az egészségeseket is javasolt oltani – egyetlen alkalommal. 5 éves kor fellett, poliszacharida vakcina áll rendelkezésre.

                                                                                                                                                                 Dr. Jelenik Zsuzsanna
                                                                                                                                                                     infektológus főorvos
                                                                                                                                                Országos Epidemiológiai Központ